A szívelégtelenség egy igen széleskörű betegségcsoport. A betegség oka (etiológiája) számos lehet, a veleszületett genetikai hajlamon át a koszorúérbetegségen, szívritmuszavarokon és súlyos szívbillentyű betegségeken keresztül akár a vírusos fertőzésekig.

A súlyos szívelégtelenség halálozása a daganatos betegségekével megegyező, a túlélés megfelelő kezelés nélkül akár csak 1-2 év lehet, de ideális kezeléssel ez az idő jelentősen meghosszabbítható, szerencsés esetben akár évtizedekre.

A szívelégtelenség nem csupán az idősebb embereket érinti, fiataloknál is előfordulhat. Fontos, hogy a fiatalabb generáció tagjai és családjuk is tisztában legyen a szívelégtelenség jeleivel, hogy a lehető leghamarabb kardiológushoz fordulhassanak. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a hosszú és minőségi élethez.

A leggyakoribb tünetek:

1. Légszomj

Az egyik legjellemzőbb tünet a fizikai aktivitás során fellépő légszomj. Ha a fiatalok olyan dolgokkal is nehezen boldogulnak, mint a lépcsőzés, gyors séta vagy a csak könnyű megterhelést jelentő sportok, érdemes orvoshoz fordulni.

2. Fáradtság

A fokozott fáradékonyság szintén figyelmeztető jel lehet. A fáradtság és gyengeség gyakran a szív pumpafunkciójának csökkenésével hozható összefüggésbe.

3. Duzzanat

A lábak, bokák (alsó végtagok) és has duzzanata (ödéma) szívelégtelenségre utalhat, mivel a szív nem képes a megfelelő vérkeringést biztosítani, ami folyadék-visszatartást eredményez. A szívelégtelenségre jellemző ödema típusos esetben az ujjbenyomatot tésztaszerűen megtartja. Amennyiben nem ezt észleljük, a duzzanaraz ujjunk finom benyomatát nem tartja meg, úgy a tünet hátterében nyirokoedema is állhat, melynek számtalan egyéb oka lehet, nem feltétlenül utal szívbetegségre.

4. Szívdobogás (palpitáció)

Szívritmuszavar gyakrabban fordul elő szívelégtelenség kapcsán, mint az átlagpopulációban és ugyanakkor a szívizom diszfunkciójának oka is lehet.

A fenti tünetek esetén jellemzően sor kerül kardiológiai kivizsgálásra. A szívelégtelenség kezelése magában foglalja a gyógyszeres terápiát, az életmódváltást és rendszeres orvosi ellenőrzéseket. A korai felismerés és a megfelelő kezelési terv kulcsfontosságú a fiatalok szív- és érrendszeri egészségének megőrzésében.

Bizonyos szívizombetegségek genetikai eredetűek, így a családon belül halmozódhatnak (pl. a hypertrophiás cardiomyopathia legkülönbözőbb formái), ezért a családon belüli első beteg (genetikai értelemben: proband) felfedezése esetén családszűrés (testvérek, szülők, gyermekek) javasolt, melynek ideális esetben a genetikai vizsgálat is részét képezi.