A szívinfarktus, más néven szívroham, életveszélyes állapot, amely sürgősségi beavatkozást igényel. Hazánkban évente mintegy 35-40 ezer szívinfarktusos esetet számolunk, mely meghaladja a stroke esetek számát.

Szívinfarktus esetében a korai felismerés kulcsfontosságú az időben történő kezeléshez és a szívizom károsodásának minimalizálásához. Ha egy adott szívizomterület vérellátása megszűnik, az néhány órán belül (jellemzően 1-3 óra után) már az adott terület visszafordíthatatlan károsodásához, körülírt szívizomelhaláshoz, a pumpafunkció tartós csökkenéséhez vezet.

Íme néhány figyelmeztető jel, amely segíthet a szívinfarktus időben történő azonosításában.

Mellkasi fájdalom

A leggyakoribb tünet a mellkas közepén jelentkező, igen erős, nyomó vagy szorító, ritkábban égető érzés. A fájdalom hirtelen jelentkezhet, és akár 15 percen túl is is eltarthat. A fájdalom kisugározhat a hátba, lapockába, a bal vállba és karba, a nyakba vagy az állkapocsba is.

Légszomj

Sok esetben a szívroham során a betegek légszomjat is tapasztalhatnak, amely független a fizikai aktivitástól. Ez a tünet különösen aggasztó, ha mellkasi fájdalom kíséri.

Izzadás

Szívinfarktus felléptekor hirtelen, erőteljes verejtékezés kísérheti a fájdalmat. Az izzadás típusos esetben igen intenzív, zavaró és hirtelen jelentkezhet.

Hányinger vagy hányás

A szívroham során előfordulhat hányinger vagy hányás, különösen nők esetében, akiknél a szívinfarktus tünetei eltérőek lehetnek.

Szédülés vagy ájulás

A szívinfarktus következtében csökkenhet a szív által pumpált vér mennyisége vagy hirtelen, életet veszélyeztető rosszindulatú ritmuszavarok (kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció) jelentkezhetnek. Ez szédüléshez vagy eszméletvesztéshez vezethet.

Ezek a tünetek változékonyan jelentkezhetnek, de legtípusosabb a mellkasközépi igen erős fájdalom, mely légzéssel, testhelyzettel nem változik.

Ha ezeket az igen gyanús, típusos tüneteket tapasztalja, fontos, hogy azonnal kérjen sürgős orvosi segítséget. Az infarktus korai diagnózisa és a gyors beavatkozás alapvető ahhoz, hogy minimalizáljuk a szívizom károsodását és megőrizzük a páciens életét.