A koleszterin az emberi és állati sejtekben megtalálható zsírszerű vegyület, amely jelenléte bizonyos mértékben létfontosságú szervezetünk számára. A koleszterin kisebb részét a táplálkozás során vesszük magunkhoz, nagyobbik hányada pedig a májban szintetizálódik.

A vérben előforduló kóros mennyiségű koleszterin magas kockázati faktort jelenthet a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának szempontjából. Többek között érelmeszesedést okozhat, vagy a beszűkült artériák elzárásával, akár a trombózis, a szívroham vagy stroke kialakulásáért is felelős lehet.

A koleszterinek 2 típusát különböztetjük meg

Az LDL-koleszterin, ún. „rossz” koleszterin. Funkcióját tekintve a koleszterint szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Az LDL-koleszterin kis része beépül az érfalba, itt lerakódva pedig érszűkületet okozó úgynevezett plakkokat épít. A kórosan emelkedett LDL-szint esetén tehát hosszútávon megnőhet az érelmeszesedés kockázata.

A HDL-koleszterin, vagyis az ún. „védő vagy jó” koleszterin ezzel szemben felveszi a felesleges koleszterint, majd azt visszaszállítja a májba, ahol végül lebomlik. A HDL tehát hasznos mind a véráramba keringő, mind pedig az érfalakon már lerakódott koleszterin felvétele szempontjából, ezáltal aktívan részt vesz az érfalak védelmében.

Mivel a koleszterin kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg – ezekből is nagyobb mennyiségben elsősorban a magasabb zsírtartalmúakban – így a táplálkozással bevitt koleszterin mennyiség bizonyos szinten ezen élelmiszerek tudatos fogyasztásával szabályozható.

Magas koleszterin tartalmú élelmiszerek

• tojássárgája
• állati eredetű zsiradékok: sertészsír, kacsazsír, zsíros húsok, szalonna, kolbász, szalámifélék
• belsőségek (máj elsősorban)
• szárnyasok bőre
• magas zsírtartalmú tejtermékek (vaj, sajtok, tejszín, tejföl)

A koleszterin-szint csökkentésében szerepet játszó élelmiszerek

• halak: HDL koleszterinben gazdagok
• olajos magvak: dió, mogyoró, kesudió, mandula, tökmag, lenmag
• növényi olajok: lenmagolaj, dióolaj, olívaolaj, repceolaj
• magas rost tartalmú élelmiszerek: zab /zabpehely, teljes kiőrlésű termékek, zöldségek, gyümölcsök

Mire fordítsunk figyelmet diagnosztizált magas koleszterin-szint esetén?

• Minden étkezésnél szerepeljen valamilyen formában zöldség vagy gyümölcs.
• Fogyasszunk minden nap teljes kiőrlésű termékeket.
• Csökkentsük a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek bevitelét.
• Az állati eredetű zsiradékok helyett (sertészsír, kacsazsír) részesítsük előnyben a növényi eredetű zsiradékokat (lenmagolaj, repceolaj, olívaolaj).
• Részesítsük előnyben a soványabb húsokat (szárnyasok – bőr nélkül -, sertéscomb, karaj, szűzérme, bélszín)
• Fogyasszunk legalább heti 1 alkalommal halat.

• Kerüljük a tojássárgáját, a májat és a szárnyasok bőrét.
• Heti 3-4 alkalommal építsünk be olajos magvakat az étrendbe (javasoltan 1 alkalommal 1 zárt maroknyi mennyiséget).
• Részesítsük előnyben a legalacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket (sovány tej, sovány joghurt, kefir, tejföl 12 %, tejszín 10 %, sovány sajtok).
• Fogyasszunk legalább naponta egy csésze zöldteát.
• Mozogjunk rendszeresen! A rendszeres testmozgás csökkenti az „rossz” LDL- és növeli a „jó” HDL-koleszterin szintjét a szervezetben.

Életmódbeli változásokkal tehát jó eséllyel csökkenthető a magas koleszterin-szint okozta megbetegedések kockázata, ugyanakkor kiemelten fontos a családban korábban előforduló szív- és érrendszeri megbetegedés esetén, a koleszterin-szint rendszeres laboratóriumi ellenőrzése, hiszen a betegségekre való hajlam genetikailag is örökölhető